Elektrofiziológiai ambulancia

Amikor a gyermekkel megérkeznek a szakrendelésre, kérjük, először a betegfelvételi irodában jelentkezzenek a hozott beutalóval és a gyermek igazolványaival. 

Ambulanciánk dolgozói közül először a gyermek-kardiológiai szakasszisztensnővel fognak találkozni. A sorszám alapján ő fogja behívni a gyermeket egy rendelő helyiségbe, ahol testsúlyt, testmagasságot, vérnyomást és ujjra csíptethető kis műszer (pulzoxymeter) segítségével oxigén-telítettséget mér ezt követően EKG-t készít róla. Előfordulhat, hogy az EKG készítés során az asszisztensnő azt kéri a gyermektől, hogy álljon fel, tornázzon (guggolásokat végezzen), vagy nyugalmi EKG mellett ún. terheléses EKG vizsgálatot is kezdeményez kerékpár ergométerrel. A vizsgálatok alatt a szülők végig jelen lehetnek.

A mért adatokat és az elkészült EKG-t az ambuláló szakorvos megkapja, ő hívja be a gyermeket és a szülőket egy másik vizsgáló helyiségbe.

Ahhoz, hogy a gyermek ritmuszavarával kapcsolatban pontos diagnózishoz jussunk, első és legfontosabb lépés a pontos és nagyon részletes kórtörténet rögzítése. Ezért az ambulancián dolgozó szakorvos sok kérdést fog feltenni a gyermek panaszaival, tüneteivel kapcsolatban. 

Mikor jelentkezett először a panasz? Mi váltotta ki? Hirtelen vagy fokozatosan kezdődött? Mennyi ideig tartott? Minek a hatására szűnt meg? Hirtelen vagy fokozatosan szűnt meg? Milyen gyakran lép fel? Mit érez a gyermek pontosan (szapora, lassú vagy szabálytalan szívverés, fájdalom, nehézlégzés, látászavar, szédülés, végtagzsibbadás, émelygés, hányinger, ájulásérzés)? Mit látnak a gyermeken panasz alatt (sápadtság, elszürkülés, nyakon vagy mellkason látható erőteljes szívverés)? Volt-e eszméletvesztés, ájulás? Mennyire szapora vagy lassú a szívverés a panasz alatt? Készült-e valaha EKG panasz alatt? Kapott-e valaha a gyermek gyógyszert a ritmuszavar miatt? 

Hasznos, ha ezeket a kérdéseket előre átgondolják, megfigyeléseiket feljegyezve ún. tüneti naplót készítenek. Panasz alatt törekedjenek arra, hogy EKG készüljön, vagy legalább pulzusszámolás történjen.

A kórtörténet felvétele során nem csak a gyermek szívritmussal kapcsolatos panaszaira vagyunk kíváncsiak, hanem születésétől kezdődően minden orvosi vonatkozású történésre. Ezért kérjük, hogy az első találkozáskor a gyermek minden orvosi dokumentációját (ambuláns lapokat, zárójelentéseket) hozzák magukkal, a nem kardiológiai vonatkozásúakat is.

A kórtörténet megismerését követően kerül sor a gyermek szakorvosi vizsgálatára:

• Fizikális vizsgálat (szív és tüdő hallgatása, has és pulzusok tapintása).

• Hozott és ambulanciánkon készült EKG áttekintése. Az EKG (elektrokardiogram) elkészítése során a gyermeknek nyugodtan, lehetőleg mozdulatlanul hanyatt kell feküdnie. A vizsgálat nem fájdalmas, a gyermek mellkasára és végtagjaira felhelyezett elektródák segítségével a szívben keletkező elektromos jeleket regisztráljuk és rögzítjük. Kisgyermekek esetén fontos szülői feladat, hogy a gyermeket a vizsgálat alatt megnyugtassák, figyelmét beszéddel, énekkel, számára érdekes dolgok mutatásával lekössék. 

• Szív UH vizsgálat (ha a területileg illetékes gyermekkardiológus szakorvostól friss leletet hoznak és szakmailag nem indokolt a vizsgálat megismétlése, akkor ez elmaradhat). Az UH vizsgálat során a gyermek mellkasához érintett ultrahangos vizsgálófejjel álló és mozgó ultrahang-felvételeket készítünk, ill. a szíven és nagy ereken áthaladó véráramlás sebességét mérjük. Ennek a vizsgálatnak a segítségével ellenőrizzük a szív anatómiai épségét vagy eltéréseit, megmérjük a szívizom erejét, számításokat végzünk a szíven és ereken belül uralkodó nyomásviszonyokra vonatkozóan. Ez a vizsgálat sem fájdalmas, de fontos, hogy a vizsgálat alatt a gyermek képes legyen nyugodtan hanyatt vagy oldalfekvésben feküdni. Kisgyermekek esetében itt is nagyon fontos a szülő aktív, megnyugtató jelenléte. 

• Előfordulhat, hogy a panaszok és leletek alapján itt kér a szakorvos kerékpár ergometria vizsgálatot kiegészítésként. Ennek során a gyermeknek egy szobakerékpárra kell felülnie, és egyre növekvő ellenállással szemben a kerékpár pedálját tekernie. Közben a mellkasára és hátára helyezett EKG-elektródák segítségével folyamatosan nyomonkövetjük a szívműködését, ill. rendszeresen mérjük vérnyomását. 

• Esetenként szükség lehet 24 órás ritmusfigyelő monitor (ún. Holter) felhelyezésére, ilyenkor a gyermek a mellkasára felragasztott EKG-elektródákkal és a hozzájuk csatlakoztatott kis regisztráló készülékkel otthonába távozhat. Másnap kell a készüléket visszahozni, és másnap vagy megbeszélés szerint egy későbbi időpontban történik annak a kiértékelése. A készülékből egy számítógépes szoftver segítségével tudjuk a regisztrált 24 órás EKG felvételt kinyerni és elemezni.

• Az elvégzett vizsgálatok alapján a kardiológus szakorvos felállítja a diagnózist és részletes tájékoztatást ad (a szülőknek, ill. az életkori sajátosságokat figyelembe véve a gyermeknek) a betegség lényegéről és a kezelési lehetőségekről. 

Előfordul, hogy egyetlen ambuláns vizsgálattal nem állítható fel pontos diagnózis vagy kezelési terv, ilyenkor az ambuláló orvos szintén osztályos felvételt javasolhat, melynek célja lehet:

• Tartós megfigyelés, szívritmus monitorizálás, gyógyszeres terápia fokozatos felépítése.

• „Provokációs teszt” intravénás gyógyszer beadásával. Erre akkor van szükség, ha az alapvizsgálatokkal nem állítható fel teljes bizonyossággal diagnózis, de a klinikai jelek és tünetek alapján felmerül valamilyen ritmuszavarra hajlamosító alapbetegség. Gyógyszerek (például epinefrin, adenozin, isoprotenerol, ajmalin) beadásával sok esetben provokálni lehet a betegségre specifikus EKG-eltérések megjelenését.