Nyitott szívműtét
Mi a nyitott szívműtét?
Nyitott szívműtét alatt eredetileg olyan beavatkozásokat értettünk, amelyek során a szívet megnyitottuk és annak belsejében lévő struktúrákat (billentyűk, „lyukak” stb.) operáltunk.
Mivel az életben maradáshoz a keringés, azaz a szív-pumpa folyamatos működése elengedhetetlen, „nyitott szívműtét” elvégzéséhez a pumpa ideiglenes kikapcsolása miatt ennek funkcióját pótolni kell.
Jelenleg nyitott szívműtétként értelmezünk minden olyan operációt, amely során ideiglenesen a keringés helyettesítését, azaz szívmotort alkalmazunk.
A gépet, amely a nyitott szívműtétet lehetővé teszi, szívmotornak vagy szív-tüdő gépnek nevezzük. A szívmotor alkalmazása során a gyűjtő
vénákon a szívbe visszatérő oxigénszegény vért egy zárt csőrendszeren keresztül a pumpába vezetjük, majd egy nagy felületű szűrön (oxigenátor) keresztül oxigénnel dúsítjuk és az oxigéndús vért szintén zárt csőrendszeren visszavezetjük az aortába.
Az ily módon rövidre zárt, „kikerült”, szívet ezek után a vérkeringés leállásának végzetes következményei nélkül megnyithatjuk.
Léteznek olyan speciális esetek is, amikor a szívvel párhuzamosan az aortát is szélesen megnyitjuk. Ilyenkor az aortán keresztül visszavezetni a vérkeringést nem lehetséges, ezért ilyenkor a testhőmérséklet megfelezésével (18°C) érjük el, hogy a műtéthez szükséges teljes keringésmegállás ellenére az oxigénhiányra leginkább érzékeny szervek (agy) ne szenvedjenek visszafordíthatatlan károsodásokat.
Mint minden bonyolult gép, a szívmotor is rendkívül sok hibalehetőség, mellékhatás és szövődmény forrása lehet. Hasonlóan más technológiához, a szívmotor, akárcsak a repülés, eljutott egy olyan kiforrottsági szintre, hogy a beépített figyelmeztető és biztonsági rendszerek sokasága, valamint a kiszolgáló személyzet tapasztalata révén nem tekinthető veszélyesebbnek, mint a polgári repülőgépek használata.
Bár a szívmotor használatában a maradandó káros következmények előfordulása minimális, hosszas komplex beavatkozások során a szervezet reakciója, főleg újszülöttek és fiatal csecsemők esetében napokon át elhúzódó gyulladásszerű állapotot eredményezhet.
A hagyományos szívmotor hosszú órákon át használható. Ez az idő megfelelően hosszú a legbonyolultabb szívhibák biztonságos kijavítására is.
A szívmotor (az oxigenátor beiktatásával vagy anélkül) a keringés rövid-, és speciálisan kialakított formában akár hosszútávú mechanikus támogatására is alkalmazható.