Szívelégtelenség

A szerteágazó okok ellenére a szívelégtelenség tünetei hasonlóak. A súlyosság megítélésében pontrendszerek segítenek, melyek a szülők számára is látható tünetek alapján próbálják a szívelégtelenség előrehaladott voltát megítélni:

• szapora légzés: csecsemőkorban nyugalomban a 40/perc feletti légzésszámot jelenti, mely határérték gyermek korának előrehaladtával fokozatosan csökken.
• izzadékonyság: kisfokú megterhelésre, akár etetés közben, illetve nyugalomban is jelentkező izzadás figyelemfelhívó lehet.
• megnyúlt etetési idő: a korábbiakhoz képest a csecsemő lassabban, vagy nem képes megfelelő mennyiségű táplálék elfogyasztására
• nehézlégzéses panaszok; ennek megítélése már szakmai ismeretet igényel (védőnő, háziorvos), a hátterében igen szerteágazóak lehetnek, legtöbb esetben inkább légúti megbetegedés.
• fejlődésbeni elmaradás: figyelem felhívó tünet, ha a súlygyarapodás lelassul vagy leáll csecsemőkorban, elsősorban az idült (lassan kialakuló) szívelégtelenség tünete lehet

A megfelelő kórtörténet megismerése után kezelőorvosa különböző vizsgálati módszer segítségével juthat el a pontos diagnózisig

• fizikális vizsgálat, EKG, mellkas röntgen, szívultrahang
• labor vizsgálatok
• az altatással járó vizsgálatokat szívelégtelenségben kerüljük a magasabb kockázat miatt, de a háttérben álló okok felderítése szempontjából időnként szükségesek: szív MR vagy CT vizsgálat, szívkatéteres vizsgálat
• a lassan kialakuló szívelégtelenség kezelése kapcsán szükség lehet specifikus vizsgálatokra: terheléses EKG, spiroergometria, gyógyszeres terheléses vizsgálatok

Elsődleges cél a szívelégtelenség hátterében álló ok megszüntetése. Veleszületett szívbetegség esetén szívműtéttel vagy katéter terápiás beavatkozással kezeljük a gyermekeket. A műtét előtt gyakran gyógyszeres terápia szükséges, mert a szívelégtelenség önmagában is fokozza a műtéti kockázatot. Ritmuszavarokhoz társult szívelégtelenség a ritmuszavar megszüntetésével megoldódik. Ha a háttérben álló ok a szívizom betegsége, akkor az áthidaló gyógyszeres kezelés sokszor csak átmeneti javulást okoz, ezen ritka esetben a hosszútávú kezelés a szívtranszplantáció. Szívizom gyulladás esetén a gyógyszeres támogatás segít a tünetek enyhítésében és a szív relative rövid idő (napok, esetleg hetek) alatt meggyógyulhat. Igen ritkán van szükség súlyos szívelégtelenségben a szív munkájának (bal vagy jobb szívkamra pumpafunkciójának) eszközös támogatására.

A fentieknek megfelelően az oki terápia mellett az áthidaló/segítő gyógyszeres terápiára a legtöbb esetben szükség van. A gyorsan kialakuló, súlyos keringési elégtelenségben a gyógyszeres kezelés célja a szív pumpafunkciójának fenntartása, ezáltal a keringés biztosítása. Ilyen esetben intravénás gyógyszeres kezelésre van szükség, infúzióban folyamatosan adagolt gyógyszerek formájában. A kezelés ideje alatt továbbra is a háttérben álló, korábban részletezett ok megszüntetése a cél. 

Fokozatosan kialakuló, kevésbé látványos tünetekkel járó úgynevezett idült (krónikus) keringési elégtelenség esetén a gyógyszeres kezelés célja a szív terhelésének csökkentése, illetve a szervezet szívelégtelenségre adott túlzott válasz reakcióinak ellensúlyozása. Mivel a
szívelégtelenég okán a szervezetben vagy a kis-, vagy a nagyvérkörben a vér ún. feltorlódása alakul ki, így enyhébb tünetek esetén a pangás csökkentésére alkalmazott első terápia a vizelethajtó kezelés lehet.

A terápia másik fontos pillére a szív munkájának csökkentése. Ezen célból alkalmazott gyógyszerek egy része a felnőtt korban a magas vérnyomás kezelésére alkalmazott szer.

A harmadik nagy cél a szervezet túlzott kompenzáló mechanizmusainak csökkentése, mellyel fennálló szapora szívműködést, illetve a vérnyomás fenntartására tett túlzó hormonális válaszokat igyekszünk csökkenteni.