A szülők elég tanácstalanok a téren, hogy kinek, mikor és melyik módszer ajánlott.

A leggyakrabban felmerülő kérdések ezzel kapcsolatban a következők.

1. Mikor van szükség fejlesztő terápiára?

Akkor, ha a gyermek normál ütemű fejlődése elmarad, illetve, ha bizonyítottan történt idegrendszeri sérülés.

2. Milyen képességek fejlesztésére alkalmasak?

Mindhárom képesség csoport (kognitív, pszicho-motoros, kommunikatív képesség) fejlesztésére vannak módszerek. Ezekről majd a későbbiekben részletesen lesz szó.

3. Mikor kell elkezdeni a fejlesztő terápiát?

Amint a normál ütemű fejlődéstől való elmaradás érzékelhetővé válik. Összességében elmondható, hogy legideálisabb 2 éves kor alatt, mert az erre az időszakra jellemző agyi képlékenységet sok módszer kihasználja. Ez azt jelenti, hogy 2 éves kor alatt az idegrendszer képes folyamatosan átszerveződni vagy sérülés esetén más pályákra átkapcsolódni, így akár súlyosabb sérülés esetén is teljes gyógyulás érhető el.

Láthatjuk majd, hogy rengeteg féle fejlesztő módszer létezik, azonban mindegyik módszer alapja a mozgás. Mozgáson keresztül tudunk hatni az egyéb (kognitív, érzékszervi, egyensúlyi) képességekre.

Probléma fennállása esetén a megfelelő fejlesztő módszer kiválasztása nem egyszerű, azonban a gyermek fejlődése szempontjából meghatározó lehet. Ebben a különböző szakemberek lehetnek segítségünkre, javasolt kikérni a véleményüket mielőtt egy módszer mellett elköteleződnénk.

Fontos tudni azt is, hogy bizonyos módszereket nem javasolt keverni egy időben más terápiákkal. A szakemberek ebben is segítségünkre lehetnek.

Az egyes terápiák legjobb hatásfokkal csak bizonyos életkorokban alkalmazhatók, ha kifutunk ebből az ú.n. fogékony zónából, akkor érdemes inkább más, abban az életkorban hatékonyabb módszert választani

A legtöbb módszernél az otthoni gyakorlás elengedhetetlen, ez olykor problémás lehet, de jó szervezéssel akár kapcsolatépítő jellegű is lehet a családon belül.

Az egyes terápiák esetében a kívánt hatást különböző idő elteltével várhatjuk. Fontos információkkal szolgálhat azonban a szülő gyermeke megfigyelésével, a változások nyomon követésével.

Alkalmazása:

• idegrendszeri éretlenség
• kommunikációs, beilleszkedési problémák
• tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia)
• figyelem zavar
• hiperaktivitás
• viselkedés zavar
• tér-, forma érzékelés zavara
• szem-kéz koordinációs zavar esetén

Az Ayres terápia változatos érzékszervi és egyensúlyi ingerek adásával hat az idegrendszerre, elősegítve ezzel annak érését, az ingerek feldolgozásának képességét. Ehhez sok speciális eszközt használ, a foglalkozások játékcentrikusan zajlanak és akár csoportos formában is végezhető.

Ajánlott korcsoport 3-10 év.

Olyan idegrendszeri sérülések esetén alkalmazható, melynek vezető tünete a mozgáskárosodás. Az idegrendszeri sérülés keletkezhet az anyaméhben, születés körül vagy születés után. Az agyi sérülés jellegét tekintve lehet vérzéses vagy oxigénhiányos. A mozgásbeli elmaradás azonban mindkét esetben bekövetkezik, különböző súlyossági fokban. Leggyakrabban az izomtónus szabályozás zavara és kóros reflexek láthatók.

A Bobath módszer lényege:

• A kóros izomtónus közelítése a normál tónushoz (reflexgátló helyzetek tanítása)
• Testhelyzet változtatások tanítása
• Kóros reflexek leépítése
• Önellátáshoz szükséges mozgások tanítása

Ajánlott korcsoport 0-6 év.

A terápia a koponya és a keresztcsont között elhelyezkedő gerinccsatornában lévő folyadék áramlására próbál hatni. Normál esetben ez a folyadék akadálytalanul áramlik a csatornában. Probléma fennállása esetén azonban az áramlás megváltozik. A terápia során alkalmazott fogásokkal elősegíthető a folyadék normál áramlása, lehetővé téve így a szervezet öngyógyító mechanizmusainak megfelelő működését. A kezelés kézzel adagolt, fájdalommentes mikromanipulációkkal történik, a koponyacsontoktól a keresztcsontig tartó területeken.

Alkalmazható:

• viselkedési, pszichés problémák
• tanulási zavarok
• hormonháztartás zavara
• állkapocs problémák, evészavarok
• reflux
• alvás zavarok
• fejfájás, migrén esetén

A terápiának vannak azonban ellenjavallatai, így a kezelés előtti állapotfelmérés feltétlenül szükséges. Amennyiben ellenjavallat nem áll fenn, a módszer életkortól függetlenül bárkinél alkalmazható.

A Dévény módszer sajátossága a speciális manuális technika, ami kézzel végzett izommozgatási technikát jelent. Az izmok kezelését kézzel adagolt erővel végezzük és ezzel párhuzamosan - az izmokban található idegvégződéseken keresztül -idegrendszeri stimuláció is zajlik. A módszer lényege, hogy a rendellenesen futó izmok élettani helyzetét visszaállítsa, a kóros izomhelyzeteket normalizálja, megteremtve ezzel az egészséges mozgásfejlődés lehetőségét.

Alkalmazható:

• izomtónus zavar (fokozott vagy csökkent izomtónus)
• testtartási aszimmetriák
• mozgások beindítása, megkésett mozgásfejlődés
• ortopédiai kórképek
• neurológiai kórképek
• szopási, nyelési, beszéd problémák esetén.

A módszer bármely életkorban alkalmazható, azonban az 5 hónapos korig elkezdett kezelés hatékonysági foka a legnagyobb.

Az FDM egy kötőszöveti kezelésen alapuló, fájdalomcsillapító manuálterápiás módszer.

Disztorziót okozhat:

• Méhen belüli téraránytalanság, kényszertartás (pl. ferde nyak)
• Születési trauma
• Születés utáni traumák (esések, sportsérülések, mozgásszegény életmód)

A nem kezelt disztorziók primitív reflexeket tarthatnak fenn, amelyek befolyásolják/akadályozzák a csecsemő további fejlődését.

A módszer alkalmazható:

• elhúzódó/gyors lefolyású, eszközös szülés
• császármetszéses szülés
• hasfájósság, gyakori bukás, székrekedés
• ferde fejtartás
• arc-illetve koponyaaszimmetria 
• izomtónus zavar
• evés zavar esetén

Javasolt vizsgálati ritmus:

• 0-6 hónap
• 12-18 hónap 
• 3 éves kor 
• 6 éves kor

10-14 éves kor

A terápia lényege az agy elülső lebenyének aktiválása. Ennek az agyterületnek a feladata - többek között - a gondolkodási folyamatok megtervezése, összerendezése, a memóriafolyamatok, emlékek előhívása, időrendiség felállítása, valamint a problémamegoldó képesség és a személyiségük magja is itt található. A homloklebeny tréning így a rugalmasabb, tervezettebb gondolkodást, összerendezettebb viselkedést segíti elő. 

Alkalmazható:

• viselkedési problémák
• autizmus/spektrum zavar, ADHD
• tanulási nehézségek
• részképesség zavarok
• figyelemzavar
• hiányos problémamegoldó képesség

A terápia során mozgásos gyakorlatokkal segítik elő a homloklebeny működését. A módszer 7 éves kortól bármely életkorig bezárólag alkalmazható.

A Huple egy speciális kialakítású, félgömb alakú fejlesztő eszköz. A fejlesztő félgömb idegrendszeri stimulációra, mozgás-, és értelmi, érzékszervi fejlesztésre egyaránt alkalmas. Az eszköz, kialakításának köszönhetően, képes a tér bármely irányában elmozdulni, így a benne fekvő, ülő, álló gyermek minden pillanatban kénytelen követni az elmozdulást, stimulálva ezzel az idegrendszert. Csecsemőkortól bármely életkorig bezárólag alkalmazható.

Az eszköz alkalmas:

• idegrendszeri sérülés
• megkésett mozgás és/vagy beszédfejlődés
• vesztibuláris problémák
• szenzoros integrációs zavar
• figyelemzavar, viselkedési problémák kezelése esetén, valamint
• a térbeli koordináció
• szem-kéz koordináció
• egyensúly-, támasz reakciók
• koncentrációs képesség

törzsizom erősítés céljából.

A módszer egy reflexkorrekciós mozgásprogramból áll. A primitív és testtartási reflexeket vizsgálja és a reflexprofilban talált eltéréseket azok stimulálásával vagy gátlásával kezeli. 

A terápia 7 éves kortól ajánlott. A nagyon alapos vizsgálat kiterjed a reflexreakciók vizsgálatán túl az idegrendszeri érettség, valamint egyéb készségek vizsgálatára is. A megállapított eltéréseket egyénre szabott, otthon végzendő, rövid, célzott gyakorlatprogrammal kezeli. Az INPP terápiának köszönhetően a fejlődés alapköveiben talált eltérések újrarendeződnek, melyre azután hatékonyabban építhető a többi fejlesztő módszer.

Alkalmazható:

• idegrendszeri éretlenség
• tanulási és/vagy viselkedési problémák
• koncentrációs
• pszichés (pl. szorongás)
• koordinációs

érzékszervi problémák esetén.

Játék

Egyensúly

Reflex

Reguláció

A terápia széleskörű reflexvizsgálattal kezdődik, majd az eredmények függvényében a csecsemőkori reflexek stimulációját, leépítését vagy integrációját segíti elő. Cél az idegrendszer érésének jó irányba terelése, megsegítése, megelőzve ezzel a későbbi tanulási, viselkedési, figyelmi, egyensúlyi, nagymozgásokat és/vagy a finommotorikát érintő elváltozásokat.

A reflexkorrekciós mozgásanyag 0-6 éves kor között végezhető.

A JERR módszer alkalmazható:

• megkésett idegrendszeri fejlődés esetén
• ha a mozgásfejlődés nem megfelelő módon/szabályos ütemben halad-
• egyensúly problémák 

regulációs zavarok esetén (evés, alvás, nyugtalanság).

Az emberi mozgás mintázata már az újszülött gyermek idegrendszerében is kódolva van. A gravitáció által kiváltott ingerre, meghatározott válaszreakcióként elő is hívható. Ezeket a válaszreakciókat elemi mozgásmintáknak hívjuk.

A Katona módszer az elemi mozgásmintákat használja diagnosztizálásra és terápiára egyaránt. A módszer 0-9 hónapos korig használható, mert utána az elemi mozgásmintákat felváltják az aktív, akaratlagos mozgások.

Az egyénre szabott mozgásmintákból álló gyakorlatsort a szülők végeztetik otthon a babákkal. A terápia szigorúan programozottan végzendő: napi 3-6 alkalommal, mozgásmintánként 5 percig.

A módszert- a diagnosztizálás mellett- leggyakrabban központi vagy perifériás idegrendszeri károsodás esetén alkalmazzuk.

Más néven Szinergetikus Reflexterápia (SZRT). Alapvetően mozgásfejlődésükben elmaradt gyermekekre és központi idegrendszeri sérültekre specializálódott terápiás eljárás.

A terápia célja az izomtónus normalizálása, amit különböző manuális technikákkal, akupresszúrával, reflexzóna kezeléssel, nyújtással/tonizálással érnek el a terapeuták.

A terápiát az alábbi problémák esetén ajánlják:

• központi idegrendszeri sérülés
• megkésett mozgásfejlődés
• izomtónus eloszlási zavar 
• stroke, trauma utáni állapotok javítása,
• különböző mozgás szervrendszert is érintő szindrómák 

A szülőknek is, de főleg a gyermekek szempontjából fontos, hogy ez a terápia nem jár fájdalommal. A terápia pozitívan befolyásolja az anyagcserét, a szellemi és fizikai aktivitást, ezáltal a kezelést követően javulhat a gyermekek étvágya és lényegesen jobban tudnak aludni is.)
 

 A terápiát évenként 3-5 alkalommal, 7-10 napos intenzív blokk kezelés formájában javasolják, azonban az állapotfenntartás céljából heti rendszerességgel, aktív tornával kombinálva érdemes végezni. A terápia bármely életkorban végezhető.

A Schroth-terápia az egyik leghatékonyabb és legelismertebb gyógytorna módszer a gerincferdülés (scoliosis) és egyéb tartáshibák kezelésére. 

A módszer lényege a háromdimenziós korrekció. A terápia nem csupán egyszerű torna, hanem egyfajta „testtudat-tanítás”. 

A főbb eszközei:

• Speciális légzéstechnika
• A megrövidült izmok nyújtása, a gyengült izmok erősítése
• Önkorrekció, melynek célja, hogy a páciens a mindennapokban (ülés, állás közben) is tudatosan képes legyen korrigálni a tartását

 A Schroth-módszer alkalmazható:

• Gerincferdülés (gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt)
• Scheuermann-kór 
• Hanyagtartás 
• Műtét előtti felkészítés vagy műtét utáni rehabilitáció 
• Felnőttkori gerincfájdalmak

A terápia megkezdésének nem egy konkrét életév a feltétele, hanem a gyermek kora és együttműködési készsége. Általában 10-12 éves kortól ajánlott. Ez az az időszak, amikor a gyerekek már elég érettek ahhoz, hogy megértsék a bonyolultabb instrukciókat és elsajátítsák a speciális légzéstechnikát. Fiatalabb korban (7-9 év): Ha a gyermek nagyon fegyelmezett és jó a testtudata, korábban is el lehet kezdeni az alapokat, de ilyenkor még játékosabb elemekkel vegyítik. Felső korhatár nincs. Felnőttkorban is rendkívül hatékony a fájdalomcsillapításban, a görbület romlásának megállításában és a légzésfunkció javításában.

Az időn túl fennmaradt csecsemőkori reflexek leépítését segítő terápia. Ezek a fennmaradt reflexek ugyanis megzavarhatják a normál fejlődés ütemét és az idegrendszer érését. Sok viselkedési, tanulási és figyelmi probléma mögött ez az idegrendszeri éretlenség állhat. A terapeuta speciális tesztek segítségével feltérképezi a fennmaradt reflexeket és egyenre szabott gyakorlatsor tanít a gyermek és a szülő számára, melyet rendszeresen otthon végeznek. Kontrollvizsgálattal ellenőrzik a folyamat sikerességét.

A terápia alkalmazható:

• koordinációs problémák
• tanulási, figyelmi, viselkedési problémák 
• érzelmi szabályozási problémák esetén

A terápia bármely életkorban alkalmazható.

Tervezett

Szenzo

Motoros

Tréning

A terápia 3 hónapos kortól 11 éves korig alkalmazható. 

A TSMT módszer az idegrendszeri éretlensége javítására alkalmas terápia. Lényege, hogy az érési folyamatok beindítása után már hatékonyabban lehet alkalmazni az egyéb felzárkóztató terápiákat. A TSMT-vel elérhető ugyanis az alapok újjáépítése.

A terápiás terv felállítása alapos vizsgálat után történik, melynek során felmérik az egyes életkorokban elvárható mozgásos, kognitív, szociális képességeket. Eltérés esetén személyre szabott mozgásprogram kerül összeállításra, melynek rendszeres végeztetése a szülők feladata. A képességekben bekövetkezett változásokat a kontrollok alkalmával ellenőrzik és a gyermek ennek megfelelően egyre nehezedő gyakorlatsort kap.

A terápia alkalmas:

• megkésett idegrendszeri fejlődés
• fennmaradt primitív reflexek
• éretlen testtartási reflexek
• koordinációs problémák
• megkésett beszédfejlődés
• hiperaktivitás
• figyelemzavar
• viselkedés és/vagy beilleszkedési problémák

tanulási problémák esetén.

A módszer leghatékonyabban 1 éves kor alatt alkalmazható. Lényege, hogy a babákat különböző testhelyzetekben (háton, hason, oldalt) bizonyos pontokra kifejtett nyomással-húzással ingerlik. Ezek a manuális fogások veleszületett mozgásmintákat váltanak ki. A mozgásminták reflexes gyakorlása végül a spontán mozgásokban pozitív irányú fejlődést eredményez. A terápia egyénre szabott, a szülőknek betanítva, napi rendszerességgel végzendő.

Alkalmazható:

• központi idegrendszeri sérülés
• perifériás idegrendszeri sérülés

ortopédiai eltérések esetén.

A csecsemőkori (primitív) reflexekre jellemző

• veleszületettek (születéskor kb. 70 db. van jelen)
• akarattól független reakciók
• mindig ugyanaz az inger váltja ki
• az erre adott válaszreakció is mindig ugyanaz
• a fejlődés szempontjából fontos szerepük van
• meghatározott időpontban felülíródnak, gátlás alá kerülnek, lehetővé téve ezzel az érettebb, akaratlagos mozgások kialakulását
• hiányuk kórjelző
• a reflexre adott válaszreakció is lehet jelzés értékű, vagy kórjelző
• időn túli fennmaradásuk megakadályozza a testtartási reflexek kialakulását és ezzel a további fejlődés gátját képezhetik

Az időn túl fennmaradt reflexek leépítését több fejlesztő módszer is segítheti (lsd. Fejlesztő módszerek).

KERESŐ-SZOPÓ-NYELŐ REFLEX

Ez a hármas reflexkombináció az evés alapja. A csecsemők táplálkozása nagyon összetett folyamat. Egyéb feltételek megléte mellett fontos és szükséges hozzá a fent említett reflexkombináció jó működése.

1. A kereső reflex

Kiváltó inger az arc érintése, melyre a baba az érintés irányába fordul a fejével és nyitja a száját.

2. A szopó reflex

Kiváltó inger a cumi vagy mellbimbó szájba kerülése, a szájpad-nyelv ingerlése kiváltja a szopómozgást (állkapocs fel-le mozgása, nyelv előre-hátra mozgással)

3. A nyelési reflex

Kiváltó inger az ajkak érintése, melyre nyelni kezd a csecsemő.

A kereső-szopó-nyelő reflexek meglétének és időben történő leépülésének -a táplálkozásban betöltött szerepe mellett- több más funkciója is van:

• a száj a külvilág megismerésének receptorává válik
• a száj körüli izmok összehangolt működése később a beszédfejlődéshez szükséges
• a reflexek segítik a rágás képességének kialakulását

A reflexkombináció kb. 3-4 hónapos korig gátlódik (teret adva ezzel az érettebb evési folyamatoknak), fennmaradása esetén a későbbiek során:

• a darabos étel evése, rágás képessége zavart szenvedhet
• a nyelést akadályozhatja, nyáladzás, nyálcsorgás maradhat fenn
• a beszédfejlődés is zavart szenvedhet.

Elégtelen működésű reflexkombináció több problémára is utalhat, leggyakrabban azonban izomtónus szabályozási probléma vagy aszimmetrikus testtartás szokott a szopizási zavarok hátterében állni. Javasolt mielőbb szakemberhez fordulni a hiba okának megkeresésére.

FOGÓ VAGY MARKOLÓ REFLEX

A reflex funkciója az anyába való kapaszkodás. A tenyér megérintésével váltható ki, melyre válaszként az ujjak záródnak. Kb. 2-3 hónapos korig marad fenn, leépülésével elkezdődhet az ujjak finom mozgásának fejlődése.

Csecsemőkorban a túl erős vagy túl gyenge fogó reflex izomtónus eltérésre utalhat, ebben az esetben érdemes szakembert felkeresni.

A reflex fennmaradásából adódó problémák

• a tényértámasz hiánya, ami később a négykézlábra állás, mászás akadálya lehet
• nem alakul ki a csippentő fogás
• az ujjak, kéz ügyetlenségét okozhatja (írás, finommotorika fejlődése problémás lehet)

A fogó reflex a csecsemők talpán is kiváltható, a talpra nyomást gyakorolva a lábujjak behajlanak. A reflex leépülése a járás kezdetére kell, hogy megtörténjen. 

A talpi fogó reflex időn túli fennmaradásából adódó problémák:

• a talpon állást akadályozza
• a talp gördítését akadályozza járáskor
• a szökdelés akadálya lehet

BABKIN REAKCIÓ

A szopó és fogó reflexek összekapcsolódásából alakul ki az ú.n. Babkin reakció. Kiváltó inger a baba tenyerének vagy talpának megnyomása, melyre szopó mozgással reagál. A reflex kiváltásával segíteni tudjuk a szopizást, a baba ébersége fokozható vele. Aluszékonyabb, gyengén szopizó babák esetében érdemes kiváltani evés közben a reakciót, azonban ilyen probléma fennállása esetén fontos kikérni szakember véleményét is. A reflex kb. 3-4- hónapos korig marad fenn. 

Ha a Babkin reakció időn túl fennmarad

• Beszédzavar, artikulációs zavar alakulhat ki (állkapocs izmok fokozott tónusa, fogcsikorgatás).
• A gyermek szája is mozog amikorpl. ír, vagy kint a nyelve, amikor manipulál. Ennek következményeként kézírásban, finommozgásokban gyengébben teljesíthet.
• Túlérzékeny lesz a tapintási ingerekkel szemben (bőrét érő ingereket erősebben éli meg).

MORO REFLEX

A reflex funkciója a primitív riasztás, vészjelzés, valamint segíti a baba első légvételét születéskor. 

Kiváltó inger lehet hirtelen, erőteljes fény-, hő-, hanginger, de akár a baba saját csuklása, köhögése, tüsszentése is kiválthatja.

Az ingerre adott válaszreakció a karok hirtelen terpesztése, ujjak nyitása, majd a karok és ujjak zárása (átkarolás), végül a baba általában sírni kezd (anya riasztása). A válaszreakció része az adrenalin szint emelkedése is. A reflex kb. 4-6 hónapos korig marad fenn.

A reflex vizsgálata diagnosztikus értékű.

1.Túl gyenge reflex

• koraszülötteknél
• izombetegség esetén

2. Aszimmetrikus a végtagok válaszreakciója

• perifériás idegsérülés (pl. kulcscsonttörés, karfonat sérülés)

3. Időn túl fennmaradó reflex:

• megkésett idegrendszeri fejlődés jele lehet
• a mozgásfejlődés akadályát képezheti
• túlérzékenységet, figyelemzavart okozhat
• túl sok stresszhormon termelődik (magas vérnyomás, fejfájás)
• szorongó, bizonytalan lehet a gyermek
• túlzott reakciói lehetnek bizonyos ingerekre

A Moro reflex felnőtt félelmi reakcióvá alakul át. Ez azt jelenti, hogy már nem az egész szervezete reagál az ingerre, hanem az ingerforrást megkeresve érzékszerveivel abba az irányba orientálódik.

ASZIMMETRIKUS TÓNUSOS NYAKI REAKCIÓ

A reflex 0-2 hónapos kor körül jelenik meg és kb. 5-6 hónapos korig marad fenn.

Lényege a vívótartás (amelyik oldalra a feje fordul azon az oldalon karját, lábát nyújtja, ellenoldalon hajlítja). Fontos, hogy mindkét oldalra egyformán csinálja a baba. Ha mégis van különbség a két oldal között a reflex kiválthatóságát illetően, akkor mindenképp érdemes szakember segítségét, véleményét kérni.

Funkciója a szem-kéz koordináció meglapozása, a játékért nyúlás elősegítése. 

Ha túl sokáig marad fenn:

• az oldalra, illetve hasra fordulás akadálya lehet
• későbbiekben a test középvonalán való átnyúlást akadályozhatja
• szem-kéz koordináció zavarát, írási nehézséget okozhat

TÓNUSOS LABIRINTUS REFLEX

Ennek a reflexnek van előre és hatra irányuló formája.

Előre irányuló formáját a fej előre hajlítása a végtagok hajlítását váltja ki. Születéstől kb. 4. hónapig marad fenn.

Hátra irányuló formáját a fej hátra irányú elmozdítása a végtagok nyújtásával jár. 6. héttől kb. 3 éves korig váltható ki.

Mindkét irányú tónusos labirintus reflex feladata

• a fej helyzetének beállítása
• a fej megtartása a térben
• az izomtónus beállítása

Ha a reflex fokozottan van jelen:

Előre irányuló forma: a baba „mintha fel akarna ülni”, gyakran húzódzkodik ülésbe, ami akadályozza a fejemelést hason fekvésben, ez pedig a további mozgásfejlődés gátja lehet.

Hátra irányuló forma: akadályozza hason fekvésben az alkar és tenyértámasz kialakulását, a baba sokat „repülőzik” (fej kissé megemelve, karok test mellett vagy oldalt kifeszítve), gátolja a manipulációt. 

Mivel a fokozottan fennálló tónusos labirintus reflex a mozgásfejlődés akadálya lehet, ezért a tünetek jelentkezése esetén érdemes szakember segítségét kérni!

Ha a reflex túl sokáig marad fenn:

Előre irányuló forma esetén csökkent izomtónust görnyedést rossz testtartást rossz egyensúlyérzéket okoz.

Hátra irányuló forma esetén lábujjhegyezést, fokozott izomtónust, rossz egyensúlyérzéket okozhat.

GALANT REFLEX

Ez a reflex már születéskor jelen van (segíti a szülőcsatornán való áthaladást) és kb. 3-9 hónapos korig marad fenn.

Kiváltása: a baba gerincének egyik oldala mentén ingerelve válaszként az ellenoldali csípőt hajlítja. 

Fontos, hogy mindkét oldalon egyformán kiváltható legyen a reflex. 

Ha tovább fennmarad

• Iskolás korban a padban ülve fészkelődést, ebből következően koncentrációs problémákat okozhat.
• Kapcsolat állhat fenn az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar) és a reflex fennmaradása közt.
• Ágyba vizelés egyik oka lehet.

LANDAU REFLEX

Ez a reflex kb. 3 hónapos korban jelenik meg és kb. 12-24 hónapos korig marad fenn.

Kiváltása: a csecsemőt vízszintesen, hason fekvő helyzetben tartva a fej, karok, lábak megemelkednek, a törzsét homorú ívben tartja. A reflex diagnosztikus értékű is, főként izomtónus problémák (csökkent-fokozott) vizsgálatára alkalmazható. Fontos megkülönböztetni a „repülőzéstől”: Landau reflex kiváltódásakor a fej magasra emelkedik, a karok és a lábak egyaránt elemelkednek a talajról, a kar a váll vonala előtt helyezkedik el.

A reflex segít a csecsemő fejtartásának kialakulásában, erősíti a nyaki-, háti izomzatát.

Ha a reflex kevésbé váltható ki, annak oka leggyakrabban a csökkent izomtónus (hipotónia). Ebben az esetben a baba további mozgásfejlődése gátolt lehet, mindenképp szakemberhez kell fordulni.

Ha a reflex túl sokáig marad fenn, akkor óvodás, kisiskolás kor környékén látási, testtartásbeli, koncentrációs, koordinációs problémákat okozhat.

SZIMMETRIKUS TÓNUSOS NYAKI REFLEX

Ez a reflex 6-9 hónapos korban jelenik meg és 9-11 hónapos korig marad fenn.

Kiváltása: ha a baba négykézláb áll és lehajtja a fejét, akkor a karok behajlanak, a lábak kinyúlnak. Ha a fejét felemeli, akkor a karok kinyúlnak, a lábak behajlanak.

A reflex feladata, hogy segítse a baba felemelkedését hason fekvésből négykézlábra. Ezen kívül fontos szerepe van az egyensúly, a fejtartás, valamint a látás fejlődésében is.

Ha túl sokáig marad fenn:

• mászást akadályozhatja
• rossz testtartást
• W-ben ülést
• tanulási problémákat, figyelemzavart
• szem-kéz koordináció zavarát
• látási nehézséget okozhat.