Szívbetegségek kockázatát növelő ételek

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő nyersanyagok, élelmiszerek 

Nátrium-, konyhasó

A konyhasó, vagyis a nátrium-klorid túlzott mértékű fogyasztása a nátrium vízvisszaszívásért felelős hatása miatt növeli a vérnyomást, és növeli az egyéb szív- és érrendszeri (köztük a halálos kimenetelű) betegségek kockázatát is. Minden hipertóniás beteg esetében javasolt a nátriumcsökkentés. A csökkentett sófogyasztás kardiovaszkuláris előnyei párhuzamban állnak a dohányzás, az elhízás és a koleszterinszintek csökkenésének népesség szintű előnyeivel.

Telített zsírsavakat tartalmazó zsiradékok

Az állati eredetű zsiradékok jellemzően jelentős koleszterin-, telített zsírsav- és transzzsírsav-tartalommal rendelkeznek, gyakori és nagymértékű fogyasztásuk növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mivel hozzájárulnak az érszűkület, az érelmeszesedés, illetve az emelkedett koleszterinszint kialakításához. A telített zsírsavak jellemző forrásai közé az állati zsírok mellett a zsíros, elsősorban vörös húsok, a húskészítmények, felvágottak tartoznak, de a vaj, tejszín, sajt, tejföl is ide tartozik.

A bő olajban/zsírban sütéssel készült ételek (pl. rántott hús/hal/sajt/gomba/zöldségek, lángos, fánk, sült krumpli) a sütés során jelentős mennyiségű, felesleges zsiradékot szívnak magukba, emellett az is kedvezőtlen a szív-ér rendszeri betegségek szempontjából, hogy az olaj nagy hőfokra történő hevítése (sütés során), illetve többszöri felhasználása a transzzsírsavak felhalmozódásához is vezet, ezáltal növeli az LDL koleszterin szintjét.

A telített zsírsavakban gazdag húsok (vöröshúsok) és a belőlük készült felvágottak, húskészítmények

A (vörös)húsokban – elsősorban a zsíros húsrészekben - található állati eredetű zsírok, és ezek telítettzsírsav-, illetve koleszterintartalma a rendszeres, nagyobb mértékű fogyasztás esetén a szív- és érrendszeri betegségek egyik fontos kockázati tényezője lehet.

Egyes húskészítmények és felvágottak (mint például a májkrém, löncshús, szalámi, kolbász, virsli, párizsi) rendszerint nagy zsírtartalmú húsrészek, belsőségek, szalonna, bőrke felhasználásával készülnek, ezért ezen élelmiszerek rendszeres fogyasztása jelentősen növeli az étrendösszzsír-, valamint telítettzsírsav- és koleszterintartalmát. A húskészítmények, felvágottak gyakran az eltarthatóság és a kedvezőbb zamat érdekében alkalmazott nitrát tartalmú pácsókeveréket is tartalmaznak, ami szintén fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Transz zsírsavakat tartalmazó zsiradékok, élelmiszerek

A transz zsírsavak jelentős kockázati tényezőnek számítanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, koleszterinszintet emelő hatásuk közel háromszorosa a telített zsírokénak. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az egészségre gyakorolt káros hatások csak az élelmiszergyártás során keletkezett, élelmiszerekben található transz zsírsavaknál jelentkeznek. Mára a rendeleti szabályozásoknak és a korszerűbb élelmiszer-előállításnak hála az élelmiszerek döntő többsége az elfogadható - elhanyagolható kockázattal járó – érték alatti transzzsírsav-mennyiséggel rendelkezik, azonban a fogyasztóknak bevásárláskor a csomagoláson lévő adatok alapján tájékozódniuk célszerű a megvásárolt termékben lévő transz-zsírsavak mennyiségéről.

A mesterségesen előállított transz-zsírsavak sokféle élelmiszerben előfordulnak, így többek között a (gyors)éttermekben vásárolható, zsiradékban sütött ételekben (például sült csirke, hasábburgonya), a többszörösen felhasznált sütőolajokban, a nagy zsiradéktartalmú édesipari termékekben (nápolyifélék, kakaós tejmassza, krémmel töltött kekszek, stb.), az egyes, főleg instant termékekben (salátaöntetek, leves-, mártás-, ital- és kávéporok, stb.), a sós ropogtatnivalókban (például chipsek, vajízű pattogatott kukorica, kekszek), a kész és félkész termékekben (például mélyfagyasztott pizza), ill. egyes (elsősorban ipari célokra szánt) margarinokban.

A mind a mai napig élő lakossági félelemmel és a csak nehezen leküzdhető városi legendákkal ellentétben a nagy transzzsírsavtartalmú margarinok ma már nagyon ritkák, mivel a margaringyártók újfajta technológiát alkalmaznak, és a hidrogénezéssel keményített növényi olajok helyett inkább a szobahőmérsékleten már eleve szilárd halmazállapotú (ámbár nagyobb telítettzsírsav-tartalmú) kókusz- és pálmaolajat használnak (pl. az asztali használatra szánt kenőmargarinoknál). 

A finomított lisztből készült gabonaételek, fényezeett rizs, burgonya

A fehér/finomított lisztből készült kenyér, péksütemények, tészták, sütemények, illetve a fehér/fényezett rizs, valamint a burgonyaételek (különösen a főtt, tört és pürésített burgonya) rendszeres fogyasztása, az élelmi rostban gazdag ételek (pl. a zöldségköretek, főzelékek, saláták) hiányos fogyasztása mellett a kóros irányba tolhatja el a vérzsírszinteket, ezáltal növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A finomított cukor és azzal édesített élelmiszerek, ételek, italok

A cukros süteményekben, péksüteményekben, cukorkákban és cukrozott üdítőitalokban lévő finomított cukor (porcukor, kristálycukor, szirupok) gyakori, nagy mértékű fogyasztása szintén kóros irányba tolhatja el a vérzsírszinteket, emellett fokozódik a szervezet gyulladásos aktivitása is, ezáltal nő a szív- és érrendszeri betegségek és az azokból eredő (pl. szívinfarktus, hirtelen halál) halálozás kockázata.

Tojás

Bár hosszú éveken át félelem és aggodalom övezte a tojásfogyasztást a viszonylag nagy koleszterintartalma miatt (egy közepes méretű tojás az ajánlott napi koleszterinfelvétel kétharmadát teszi ki), mára már megnyugodhatnak a tojást kedvelők: a mértékletes fogyasztás nem fenyegeti az egészségüket. Napi egy tojás fogyasztása ugyanis még nincs hatással a koleszterinszintre, ám ügyelni kell mérsékelt fogyasztására, a túlzott mennyiség – mint a legtöbb élelmiszerünkből – kerülendő, valamint nem mindegy az elkészítési mód sem (szalonnás-kolbászos tojásrántotta vs. tapadásmentes serpenyőben és/vagy kevés olajon sült tojásrántotta). Vagyis hetente hét tojás még biztonsággal fogyasztható, de szívbetegségben, illetve 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők esetében az egészséges életmódra és a megfelelő étrendre különös hangsúlyt kell fektetni. 

Alkohol

A rendszeres, nagy mennyiségű, mértéktelen alkoholfogyasztás (elsősorban a tömény szeszesitaloké) közvetlenül károsíthatja a szívizomzatot, fokozhatja az agyi érkatasztrófák kockázatát, valamint további szív- és érrendszeri betegségekhez is vezethet.