Nemzeti Szívinfarktus Regiszter

A szívinfarktus népegészségügyi jelentősége széles körben ismert. Évente átlagosan 15 000 beteget kezelnek infarktus miatt, és mintegy 6000-en halnak bele. Az elmúlt évtizedekben új kezelési módszerek jelentek meg, amelyek alapvetően javították az életkilátásokat. A hatékony gyógyszeres kezelés (vérzsírcsökkentő, vérlemezke működést gátló szerek, stb.) mellett a katéteres érmegnyitás és a stent beültetés széleskörű alkalmazása a legfontosabb. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy követni kell a betegek ellátásának minden részletét, mert csak így azonosíthatók azok a pontok, ahol mód van a kezelés optimalizálására, az életkilátások javítására. Hazai és nemzetközi tapasztalatok igazolták, hogy ez a feladat speciális betegségregiszter létrehozásával oldható meg. A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet 2010-ben hozta létre - kezdetben kutatási projektként - az Infarktus Regisztert, ami 2014 január 1 óta kötelező jelleggel működő internet alapú adatbázis. Magyarország minden kórháza, ahol infarktusos betegeket látnak el, kapcsolódott ehhez az adatbázishoz. Jelenleg 100 000 beteg közel 110 000 kórházi kezelésének, késői kórlefolyásának adatait tudjuk elemezni, elsősorban az ellátás minőségbiztosítási szempontjaira koncentrálva. Európában Svédországban, az Egyesült Királyságban, és Svájcban működik a miénkhez hasonló infarktus regiszter.

A nemzetközi összehasonlítás egyértelműen bizonyította, hogy Magyarországon fiatalabb korban kapnak a betegek szívinfarktust mint Svédországban és a magyar pácienseknél több a társbetegség (magas vérnyomás, cukorbetegség), valamint magasabb a dohányzók aránya.  Hazánkban is igazolható a katéteres érmegnyitás (PCI) eredményessége, ami - az infarktus típusától függően - a betegek 60-80% -ánál megtörténik, de ez az esetszám még növekedhet, mivel ennek a személyi és tárgyi feltételei is adottak. A PCI kezelés eredményességének egyik meghatározója, hogy a panaszok megjelenése után milyen hamar kerül sor a beavatkozásra („minden perc számít”). A Regiszter adatai a beteg késlekedésének jelentőségét igazolják, az elvesztegetett idő 80%-a abból fakad, hogy panasz esetén a beteg sokáig vár („késlekedési idő”), mielőtt a  mentőszolgálatot értesíti. Az adatok azt mutatják, hogy több óra is eltelik, mire a beteg a megfelelő ellátó helyre kerül, ahol a beavatkozást el tudják végezni. Sajnos azzal kapcsolatban is vannak adataink, hogy kórházi kezelés után a betegek abbahagyják a beállított gyógyszeres kezelést és ez növeli a halálozást.  

A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter tehát egy rendkívül dinamikus  adatbázis, amelybe azért rögzítjük a betegek adatait, hogy a folyamatos elemzéseket felhasználva tovább javulhasson a betegek kezelése.

További információk a regiszterrel kapcsolatosan

Törvény: 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény 2013.évi CCXLIV. törvény 10. § által történő módosítása (érvényes 2014.01.01.től) illetve újabb módosítás 2018.CXVIII. törvény 2 §.(érvényes 2019.01.01)

Rendeletek: 15/2014. (III. 10.) és a 49/2018. (XII. 28.) EMMI rendeletek.

Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet
1096 Budapest, Haller utca 29.
regiszter@kardio.hu

Szakmai vezető:
Prof. Dr. Jánosi András
c. egyetemi tanár
az MTA doktora