Digital rehabilitation is not the future—it is the next step in the care of heart patients
On June 23, 2026, the results of the four transnational pilot projects of the DIGI4Care international project were presented in the Digital Health section of the 20th IME Conference on Health Policy and Health Systems. Following the presentations, the professional audience discussed in a roundtable discussion how these digital innovations can contribute to the development of domestic patient pathways and the modernization of everyday patient care.
The project’s results were presented by Katalin Dózsa MD, Ákos Tiboldi MD (Austria), Peter Pažitný (Czech Republic), and Tünde Jurca MD (Romania), who presented AI-assisted screening for diabetic retinopathy, the use of ultrasound in emergency medical services, telerehabilitation in cardiology, and digital solutions supporting dementia care.
The roundtable discussion following the presentations was moderated by Viktória Vadas MD (Semmelweis University). The panelists were Péter Andréka MD, General Director of the Gottsegen National Cardiovascular Center; Miklós Attila Constantinovits MD (National Ambulance Service); Csilla Kőszegné Galambos MD (National Center for Public Health and Pharmacy); Zoltán Zsolt Nagy MD (Semmelweis University), and Róbert Wernigg MD (National Directorate General for Hospitals).
The real challenge comes after successful treatment of a heart attack
During the discussion, Péter Andréka, MD pointed out that Hungary performs exceptionally well in the treatment of acute heart attacks, even by international standards. Patients are quickly transported to catheterization centers, and the organization of acute care meets European standards. At the same time, one-year survival rates are less favorable, suggesting that there is still significant room for improvement in the areas of rehabilitation and follow-up care.
According to experts, early rehabilitation, regular follow-up, maintaining appropriate medication therapy, and supporting patients in making lifestyle changes are at least as important as the acute intervention itself.
Digital Tools for Home Rehabilitation
The Hungarian pilot of the DIGI4Care project sought a practical solution to this very problem. Involving sixty patients who had suffered a heart attack, the project examined how digital devices for home use—blood pressure monitors, smart scales, activity trackers, and mobile apps—can support rehabilitation and long-term patient care.
The project examined not only how open patients were to digital solutions but also how these devices could be safely and effectively integrated into everyday healthcare.
The findings showed that the majority of patients were happy to use the tools; however, digital literacy, the technology used, and the additional workload placed on healthcare staff are all important considerations for future implementation. One of the most important lessons from the project was precisely that digital solutions do not replace healthcare professionals, but rather provide them with new tools for personalized patient monitoring.
Improving Patient Care Pathways Is a Shared Responsibility
One of the most important messages from the roundtable discussion was that the key to the success of digital technologies lies not in the technology itself, but in the thoughtful reorganization of care processes and collaboration among institutions.
The panel participants agreed that the ambulance service’s ultrasound pilot program, AI-supported fundus screening, Gottsegen National Cardiovascular Center’s telerehabilitation program, and digital solutions supporting dementia care all demonstrate that digital innovation can create faster, more accurate, and more personalized patient pathways. However, close collaboration among primary care providers, specialty care providers, emergency medical services, health policy decision-makers, and health technology assessment experts is essential for this.
During the discussion, several panelists emphasized that successful pilot projects alone are not enough: widespread implementation also requires reliable clinical evidence, appropriate funding models, a regulatory framework, and ongoing professional training. Participants agreed that collaboration among different institutions and disciplines plays a key role in ensuring that digital innovations are truly integrated into the day-to-day practice of patient care.
The Next Step: Sustainable Implementation
The discussion concluded on an optimistic note. The participants agreed that the greatest achievement of DIGI4Care was not merely the implementation of four successful pilot projects, but also the fact that it initiated professional collaborations and dialogue that can support the domestic implementation of digital health solutions in the long term.
For Gottsegen National Cardiovascular Center, the project reinforced the professional conviction that the future of cardiac rehabilitation will not take place exclusively within hospital walls. For appropriately selected patients, digital tools and remote monitoring can provide real help in becoming active participants in their own recovery, while also creating new opportunities for healthcare professionals in personalized follow-up care.
The experiences of the DIGI4Care project also reinforce the commitment of the Gottsegen National Cardiovascular Center to ensuring that high-quality acute cardiological care is complemented by innovative rehabilitation and follow-up solutions that improve patients’ quality of life in the long term, support recovery, and contribute to the further improvement of the effectiveness of cardiovascular care in Hungary.
A digitális rehabilitáció nem a jövő – hanem a következő lépés a szívbetegek ellátásában
2026 június 23-án, a XX. IME Egészségpolitika és Egészségügyi Rendszerek Konferencia Digitális egészségügy szekciójában mutatták be a DIGI4Care nemzetközi projekt négy transznacionális pilotjának eredményeit. Az előadásokat követően a szakmai közönség egy kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg, miként járulhatnak hozzá ezek a digitális innovációk a hazai betegutak fejlesztéséhez és a mindennapi betegellátás korszerűsítéséhez.
A projekt eredményeit Dr. Dózsa Katalin, Dr. Tiboldi Ákos (Ausztria), Peter Pažitný (Csehország) és Dr. Jurca Tünde (Románia) ismertették, bemutatva a diabéteszes retinopátia mesterséges intelligenciával támogatott szűrését, a mentőszolgálati ultrahang alkalmazását, a kardiológiai távrehabilitációt, valamint a demenciaellátást támogató digitális megoldásokat.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetést Dr. Vadas Viktória (Semmelweis Egyetem) moderálta. A panel résztvevői Dr. Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgatója, Dr. Constantinovits Miklós Attila (Országos Mentőszolgálat), Kőszegné Dr. Galambos Csilla (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ), Dr. Nagy Zoltán Zsolt (Semmelweis Egyetem) és Dr. Wernigg Róbert (Országos Kórházi Főigazgatóság) voltak.
A sikeres infarktusellátás után következik az igazi kihívás
A beszélgetés során Dr. Andréka Péter rámutatott: Magyarország az akut szívinfarktus ellátásában nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően teljesít. A betegek gyorsan jutnak katéteres centrumba, az akut ellátás szervezése európai színvonalú. Ugyanakkor az egyéves túlélési mutatók már kevésbé kedvezőek, ami arra utal, hogy a rehabilitáció és az utógondozás területén még jelentős fejlődési lehetőségek rejlenek.
A szakemberek szerint a korai rehabilitáció, a rendszeres utánkövetés, a megfelelő gyógyszeres terápia fenntartása és a betegek életmódváltásának támogatása legalább akkora jelentőségű, mint maga az akut beavatkozás.
Digitális eszközök az otthoni rehabilitáció szolgálatában
A DIGI4Care projekt magyar pilotja éppen erre a problémára keresett gyakorlati megoldást. Hatvan szívinfarktuson átesett beteg bevonásával vizsgálták, hogyan támogathatják az otthon használható digitális eszközök – vérnyomásmérő, okosmérleg, aktivitásmérő és mobilalkalmazás – a rehabilitációt és a betegek hosszabb távú gondozását.
A projekt nemcsak azt vizsgálta, hogy a betegek mennyire nyitottak a digitális megoldások iránt, hanem azt is, hogy ezek az eszközök miként illeszthetők be biztonságosan és hatékonyan a mindennapi egészségügyi ellátásba.
A tapasztalatok azt mutatták, hogy a betegek többsége szívesen használta az eszközöket, ugyanakkor a digitális készségek, az alkalmazott technológia és az egészségügyi személyzetre háruló többletfeladatok egyaránt fontos szempontok a későbbi bevezetés során. A projekt egyik legfontosabb tanulsága éppen az volt, hogy a digitális megoldások nem helyettesítik az egészségügyi szakembereket, hanem új eszközöket adnak a kezükbe a személyre szabott betegkövetéshez.
A betegutak fejlesztése közös feladat
A kerekasztal-beszélgetés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a digitális technológiák sikerének kulcsa nem önmagában a technológia, hanem az ellátási folyamatok átgondolt átszervezése és az intézmények közötti együttműködés.
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a mentőszolgálat ultrahangos pilotja, a mesterséges intelligenciával támogatott szemfenéki szűrés, a GOKVI távrehabilitációs programja és a demenciaellátást támogató digitális megoldások egyaránt azt bizonyítják, hogy a digitális innováció képes gyorsabb, pontosabb és személyre szabottabb betegutakat kialakítani. Ehhez azonban elengedhetetlen az alapellátás, a szakellátás, a mentőszolgálat, az egészségpolitikai döntéshozók és az egészségügyi technológiaértékelés szakembereinek szoros együttműködése.
A beszélgetés során több paneltag is hangsúlyozta, hogy a sikeres pilotprojektek önmagukban még nem elegendőek: a széles körű bevezetéshez megbízható klinikai bizonyítékokra, megfelelő finanszírozási modellekre, szabályozási háttérre, valamint folyamatos szakmai képzésre is szükség van. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a különböző intézmények és szakterületek közötti együttműködés kulcsszerepet játszik abban, hogy a digitális innovációk valóban beépüljenek a betegellátás mindennapjaiba.
A következő lépés: fenntartható bevezetés
A beszélgetés optimista hangulatban zárult. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a DIGI4Care legnagyobb eredménye nem csupán négy sikeres pilotprojekt megvalósítása volt, hanem az is, hogy olyan szakmai együttműködéseket és párbeszédet indított el, amelyek hosszú távon is támogathatják a digitális egészségügyi megoldások hazai bevezetését.
A GOKVI számára a projekt megerősítette azt a szakmai meggyőződést, hogy a jövő szívrehabilitációja nem kizárólag a kórházi falak között zajlik. A megfelelően kiválasztott betegek számára a digitális eszközök és a távmonitorozás valódi segítséget jelenthetnek abban, hogy aktív szereplőivé váljanak saját gyógyulásuknak, miközben az egészségügyi szakemberek számára is új lehetőségeket teremtenek a személyre szabott utánkövetésben.
A DIGI4Care projekt tapasztalatai egyúttal megerősítik a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet elkötelezettségét amellett, hogy a magas színvonalú akut kardiológiai ellátást olyan innovatív rehabilitációs és utánkövetési megoldások egészítsék ki, amelyek hosszú távon javítják a betegek életminőségét, támogatják a felépülést, és hozzájárulnak a hazai szív- és érrendszeri ellátás eredményességének további fejlesztéséhez.