Szívkatéteres vizsgálat
A diagnosztikus szívkatéteres vizsgálat során a katéteren (a lágyéki vagy nyaki erek megszúrásával a szívbe felvezetett kis műanyag csövön) keresztül vérmintavétel és nyomásmérés történik. Sokszor az anatómiai viszonyok tisztázása céljából érfestést is végzünk. Attól függően, hogy mi a vizsgálat célja (melyik szívüreget vagy érpályát szeretnénk kontrasztanyaggal megfesteni), a katéter felvezetése artérián és vénán keresztül is történhet. A szívkatéterezés során egyéb vizsgálatokkal (pl. szívultrahang, CT, MR) nem tisztázható információkat gyűjtünk.
Katéterezés közben ionizáló röntgensugarat használunk, amely sugárterhelést okoz. Katéteres vizsgálatot csak akkor végzünk, ha az ezzel a képalkotó eljárással nyert információ hasznosabb a beteg egészsége szempontjából, mint a sugárterhelés kockázata. A katéteres vizsgálat során jód tartalmú kontrasztanyagot használunk, ami károsíthatja a vesefunkciót, így a vizsgálat előtt szükséges a vesefunkció ellenőrzése. Beszűkült vesefunkció esetén csak igen körültekintően vagy egyáltalán nem alkalmazunk kontrasztanyagot. Ritkán ugyan, de a kontrasztanyagra allergiás reakció is felléphet. A tünetek csökkentésére és megszüntetésére a szívkatéteres vizsgálatot végzők felkészültek.
Gyermekeknél - újszülött kortól 18 éves korig- a szívkatéterezést altatásban végezzük, osztályos bennfekvés során. A szívkatéterezés előtti napon a gyermeket (amennyiben általános állapota nem igényel intenzív osztályos ellátást) a Gyermek Kardiológiai- és Szívsebészeti Osztályra vesszük fel. Érkezést követően vérvétel, laborvizsgálat, EKG és szívultrahang vizsgálat történik. A vizsgálatok eredményének birtokában tervezzük meg a beavatkozást. A beavatkozást végző kardiológus a szülőt és a beteget részletesen tájékoztatja a katéterezésről, az altatóorvos pedig a szükséges altatásról.
A szívkatéterezés általában a felvételt követő délelőtt történik meg. A szívkatéteres labor Intézetünk I. emeletén található, a vizsgálatra előkészített (megfürdetett, éhgyomros) gyermeket a szülő idáig elkísérheti.
A vizsgálat során a lágyéki (femoralis véna vagy artéria) vagy nyaki (jugularis véna, carotis artéria) ereket megszúrva katétert (vékony műanyag csövecske) vezetünk a szívbe, majd a katéteren keresztül mintavétel, nyomásmérés és kontrasztanyag adás történhet.
A szívkatéterezés után a gyermekek általában a beavatkozás után a gyermekek a katéteres laborban ébrednek, és itt történik meg a katéterek eltávolítása is, majd a gyermek visszakerül abba a kórterembe, ahova felvételkor költözött. Szükség esetén a beavatkozást végző orvos vagy az altatóorvos elrendelheti, hogy a gyermek átmenetileg a 3. emeleti Gyermek Kardiológiai Intenzív Terápiás Részlegre kerüljön megfigyelésre. A katéterezés után a végtagon keringészavar alakulhat ki, így ennek megelőzése vagy enyhítése céljából a beavatkozás után körülbelül egy napig szigorú ágynyugalmat írunk elő és a megszúrt végtagot rögzítjük. Csecsemők, és ha szükséges nagyobb gyermekek esetében is, a beavatkozás után, a végtag keringészavarának elkerülése céljából átmeneti (általában egy napig tartó) vénás vérhígító (heparin) kezelést végzünk.
Szívkatéteres beavatkozás (intervenció)
Ha a szívkatéterezés során valamely szívhiba gyógyítására vagy javítására törekszünk, akkor azt katéter intervenciós beavatkozásnak nevezzük. Az intervenciós beavatkozások egyik nagy csoportját képezik azok, amelyek során sövényhiányok (ASD, VSD) vagy érszakaszok (ductus arteriosus, rendellenes erek) zárhatóak. Második csoportba sorolhatóak a szűkületek tágítását célzó eljárások, pl. aorta vagy pulmonális billentyű tágítás, bizonyos érszakaszok ballonos vagy stenttel történő tágítása (pl. coarctatio aortae vagy szűk tüdőverőerek esetén). A harmadik csoportba azokat a beavatkozásokat soroljuk, ahol katéteres úton billentyűt tudunk beültetni (pl. pulmonális billentyű helyére).
Katéter intervenciós beavatkozást akkor végzünk, ha ennek a kockázata alacsonyabb, mint a műtétes beavatkozásé. Mivel nemcsak a szívműtét alternatív megoldása lehet, hanem annak kiegészítője is, minden olyan esetben, ahol felmerül az alkalmazása, előtte szívsebésszel egyeztetés történik. Ritka esetben az is előfordul, hogy a szívkatéteres intervenciót műtőben végezzük, ezt együttes vagy “hibrid” beavatkozásnak hívjuk. Az ilyen típusú közös beavatkozás történhet egymás utáni napokon is.
Katéterezés közben ionizáló röntgen sugarat használunk, amely sugárterhelést okoz. A katéteres vizsgálat során jód tartalmú kontrasztanyagot használunk, ami károsíthatja a vesefunkciót, így a vizsgálat előtt szükséges a vesefunkció ellenőrzése. Beszűkült vesefunkció esetén csak igen körültekintően vagy egyáltalán nem alkalmazunk kontrasztanyagot. Ritkán, de a kontrasztanyagra allergiás reakció is felléphet, a tünetek csökkentésére és megszüntetésére a szívkatéteres vizsgálatot végzők felkészültek.
Gyermekeknél a szívkatéterezést altatásban végezzük, osztályos bentfekvés során, újszülött kortól 18 éves korig.
A szívkatéterezés előtti napon a gyermeket (amennyiben általános állapota nem igényel intenzív osztályos ellátást) a Gyermek Kardiológiai- és Szívsebészeti Osztályra vesszük fel. A felvétel során vérvétel, laborvizsgálat, EKG és szívultrahang vizsgálat történik. A vizsgálatok eredményének birtokában tervezzük meg a beavatkozást. A beavatkozást végző kardiológus a szülőt és a beteget részletesen tájékoztatja a beavatkozásról, az altatóorvos pedig a szükséges altatásról.
A beavatkozás általában a felvételt követő délelőtt történik meg. A szívkatéteres labor Intézetünk I. emeletén található, a vizsgálatra előkészített (megfürdetett, éhgyomros) gyermeket a szülő idáig kísérheti.
A beavatkozás a lágyéki (femoralis véna vagy artéria) vagy nyaki erek (jugularis véna, carotis artéria) megszúrásával, a szívbe felvezetett kis műanyag csövön keresztül történik. A katéteren keresztül mintavétel, nyomásmérés, kontrasztanyag adás, illetve speciális eszközök (pl. stent) felhelyezése történhet.
A beavatkozás után a gyermekek a katéteres laborban ébrednek, és itt történik meg a katéterek eltávolítása is, ezután a gyermek visszakerül abba a kórterembe, ahova felvételkor költözött. Szükség esetén a beavatkozást végző orvos vagy az altatóorvos elrendelheti, hogy a gyermek átmenetileg a 3. emeleti Gyermek Kardiológiai Intenzív Terápiás Részlegre kerüljön megfigyelésre. Kisebb gyermekeknél ehhez, ha szükséges, enyhe bódítást alkalmazunk, együttműködő nagyobb gyermekeknél ez nem szükségszerű. A katéterezés után a végtagon keringészavar alakulhat ki, így ennek megelőzése vagy enyhítése céljából a beavatkozás után körülbelül egy napig szigorú ágynyugalmat írunk elő és a megszúrt végtagot rögzítjük. Csecsemők, és ha szükséges nagyobb gyermekek esetében is, a beavatkozás után, a végtag keringészavarának elkerülése céljából átmeneti (általában egy napig tartó) vénás vérhígító (heparin) kezelést végzünk.
ASD zárás
Bizonyos, nem túl nagy és megfelelő peremmel rendelkező pitvari sövényhiány katéteres úton zárható. A záróeszközt két egymásba fekvő esernyőként képzelhetjük el. Az „esernyő” szélei a sövényhiány szélén (peremén) kapaszkodnak meg. Mivel a sövényhiány valódi méretét a nyelőcsőbe lehelyezett szívultrahangos kép alapján, alkalmanként egy a szívben felfújt méretező ballonnal határozzák meg, így elképzelhető, hogy a szívultrahanggal látott sövényhiány („lyuk”) a ballonnal történő méretezés során nagyobbnak bizonyul. Ilyenkor a sövényhiány biztonságos zárásáról és az ASD záró eszköz katéteres felhelyezéséről a beavatkozás során döntenek. Amennyiben a beavatkozás szövődménymentes, a gyermek a beavatkozás másnapján (kontroll szívultrahang és mellkas röntgen vizsgálatot követően) általában otthonába távozhat.
VSD zárás
A kamrai sövényhiány, vagyis VSD a jobb és bal kamra közötti sövényen lévő nyílást jelenti.
Bizonyos, megfelelő elhelyezkedésű és méretű VSD-k katéteres úton is zárhatók. Ez főként attól függ, hogy a sövényhiány pontosan hol helyezkedik el, milyen közel van a szívbillentyűkhöz, illetve a szív ingerületvezető rendszeréhez. A záróeszközt itt is egy speciális, „dugóhoz” vagy „esernyőszerű” eszközhöz lehet hasonlítani, amely a sövény két oldalán támaszkodik meg, és így zárja le a nyílást.
A beavatkozás során a VSD pontos méretét és elhelyezkedését nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahanggal is ellenőrzik. A beavatkozás közben derülhet ki véglegesen, hogy a sövényhiány katéteresen biztonságosan zárható-e. Előfordulhat, hogy a VSD mérete, alakja, a billentyűkhöz való közelsége vagy egyéb anatómiai tényező miatt a katéteres zárás nem végezhető el biztonságosan. Ilyenkor a beavatkozást nem folytatják, és más megoldás, például műtéti zárás jöhet szóba.
A VSD katéteres zárása után a gyermeket szoros megfigyelés alatt tartják. Kontroll szívultrahang és szükség esetén egyéb vizsgálatok történnek annak ellenőrzésére, hogy az eszköz megfelelő helyzetben van-e, nincs-e jelentős maradék áramlás, illetve nem befolyásolja-e a környező billentyűk működését. Szövődménymentes esetben a gyermek általában a beavatkozás másnapján otthonába távozhat.
PDA zárás
A nem túl nagyméretű PDA (nyitott ductus arteriosus) katéteres úton zárható. A kisebb méretű PDA-t ún. Piccolo nevű eszközzel zárják el, az eszközt egy apró, dugószerű záróként képzelhetjük el, amelyet vékony katéteren keresztül vezetnek a PDA-ba. A Piccolo a nyitott érjárat belsejében nyílik ki és ott támaszkodik meg, így zárva el a kóros összeköttetést az aorta és a tüdőartéria között. A nagyobb ductus arteriosust pedig egy dugószerű eszközzel (ductal occluder) zárjuk. Amennyiben a beavatkozás szövődménymentes, a gyermek a beavatkozás másnapján (kontroll szívultrahang és mellkas röntgen vizsgálatot követően) általában otthonába távozhat.
Szűk érpálya (billentyű vagy érszakasz) tágítása
Billentyűk (aorta és pulmonális) tágítása (dilatációja): A beavatkozás során egy katéteren felvezetett (addig leeresztett) ballont fújnak fel, amely a billentyűt kitágítja. A beavatkozás hatékonysága a billentyű szerkezetétől is függ. Az aorta billentyű tágítása a legtöbb esetben átmeneti megoldás, a gyermekeknél később nem kerülhető el az aorta billentyű műtét. A pulmonális billentyű tágítása valamivel hosszabb távon biztosít megoldást, későbbiekben azonban a betegek egy részében itt is további katéterezés vagy műtét szükséges. A billentyű tágítást követően a kórházi tartózkodás általában több napos, amikor ismételt szívultrahangos vizsgálattal követjük a ballonos tágítás eredményességét.
Stent beültetés
Az érpályán kialakult szűkület tágítása ballonnal vagy stent beültetéssel történhet. A stent egy henger alakú fém háló, amelyet összenyomott állapotban vezetnek a szűkült érszakaszig, majd ott egy ballon segítségével belülről kitágítják. Kereskedelmi forgalomban különböző méretű illetve később tovább tágítható stentek is rendelkezésre állnak. Attól függően, hogy melyik érszakaszt tágítjuk stenttel, szükséges lehet tartós vagy átmeneti vérhigító (pl. vérlemezke összetapadását gátló aspirin kezelés) kezelés.
Billentyű beültetés: Katéteres beavatkozás során a billentyűt összenyomott állapotban az eredeti billentyűhöz vezetik fel, ahol az új billentyűt az eredeti, régi billentyűbe illesztik és beletágítják. A beavatkozás előnye, hogy a billentyűcsere klasszikus megoldása, a motoros szívműtét elkerülhető. A jelenleg rendelkezésre álló eszközök segítségével elsősorban nagyobb gyermekek esetében lehetséges a katéteres billentyű beültetés.
A beavatkozás után
A szúrás helyének gyógyulása szövődménymentes esetben is 7-10 nap. Ebben az időszakban a fizikai aktivitás (tornaóra, sport) kerülését javasoljuk. A szúrás helyét Betadinos fedőkötéssel kell védeni, ebben az időszakban áztató jellegű víz (fürdés, úszás) nem javasolt.
Amennyiben vérrög képződésre hajlamosító eszköz (pl. ASD, VSD záró eszköz) kerül beültetésre (kortól és testmérettől függetlenül) a beavatkozást megelőző délután, majd azt követően további 6 hónapig szájon át szedhető aspirint kell szedni. 6 hónap után az eszközt a szívbelhártya benövi és a vérrög képződésének veszélye csökken.
Katéterezést végző orvosaink
